Nyereményjátékok és ingyenes termékminták

 

 

Csimpánz és a mandrill

Csimpánz

Fokozottan veszélyeztetett (critically endagered - IUCN), CITES I.
Előfordulás: Guineától Nyugat-Ugandáig és Tanzániáig
Testtömeg: a hímek 43-60 kg, a nőstények 33-47 kg
Testmagasság: 0,7-1,7 m

Tápláléka: gyümölcsök, levelek, gerinctelenek, kisebb gerincesek (majmok, bóbitás antilopok)
Szaporodás: 225 napi vemhesség után egy utódot (ritkán ikreket) hoznak világra.
Élettartam: 30-40 év, fogságban több mint 50 évig is élhetnek.

Egyes kutatók a csimpánzokat a többi emberszabásúval együtt egy családba sorolják az emberrel (Hominidae). A genetikai és fehérje vizsgálatok alátámasztják ezt a nagyfokú hasonlatosságot, ezek alapján ugyanis a csimpánzok és az emberfélék közös őse kb. 7 millió éve élhetett, vagyis jóval később, mint azt régebben feltételezték (20-25 millió év). Ezt a hipotézist az utóbbi évek régészeti kutatásai is alátámasztják.

Az emberszabásúak közül az emberhez legközelebb a csimpánzok állnak. Ami nem csak nagyfokú genetikai és morfológiai hasonlatosságot jelent. Szinte minden emberi betegséget megkapnak, de ez igaz fordítva is, az újabb kutatások szerint a HIV vírus a csimpánzról került át az emberre.
Rendkívül erőteljes testét fekete, gyakran gyér szőrzet borítja. Az arc színe alfajonként változó. Hosszú szemfogaival súlyos sebeket tud ejteni. Kezei jóval hosszabbak lábainál, ujjpercein jár, bár sokszor áll két lábra is. A gorillával szemben ügyesen mászik fákra.
Trópusi esőerdőkben és fás szavannákon él. Nappal aktív, éjszakára alvófészket épít magának. Az emberhez hasonlóan mindenevők, bár táplálékának nagy része növényi eredetű: levelek, rügyek, magok, fekéreg. Emellett rovarokat, tojást, kisebb gerinceseket is elfogyasztanak. Megfigyelték, ahogy a hímek szervezetten vadásznak kis méretű antilopokra és olyan kisebb majmokra, mint a gereza, de ha lehetőségük van rá, egy-egy páviánkölyköt is elragadnak. A kannimalizmus is előfordul náluk, elsősorban más csoportokból igyekeznek fiatalokat elkapni. Megesik, hogy ragadozók által - sokszor nem véletlenül - otthagyott zsákmányból lakmároznak.
Az ember után ez az állatfaj a legsokoldalúbb eszközhasználó. Tervszerűen "előkészítik" a szerszámot, az ágakról letépik a levelet, lehántják a kérget. A szerszámhasználatnak tradíciói vannak az egyes közösségekben, pl. a nyugat-afrikai csimpánzok kalapácsként használják a köveket a dió feltöréséhez, amit Kelet-Afrikában nem figyeltek meg. Ez felveti egyfajta állati kultúra meglétének lehetőségét.
Egy csimpánzcsoport kb. 38-60 egyedből áll, a territórium 4-15 négyzetkilométer körül mozog. A csoport tagjai 4-6 fős lazább csoportokban töltik idejük nagy részét. Az egymással gyakran rokoni kapcsolatban álló hímek nagyobb területen barangolnak, a nőstények utódaikkal egy szűkebb körben mozognak. A különböző "érdekcsoportok" bonyolult kapcsolatban állnak egymással, valóságos csimpánzpolitikáról számolnak be a megfigyelések.
A nőstények nemi ciklusa 38 napos, amely során az ivartájékuk bőre kidombodik, illetve lelapul. A maximális kidomborodás 10 napig tart, egybeesik a tüszőrepedéssel. Ekkor a nőstények vonzóvá válnak a hímek számára, akik folyamatosan követik és gyakran több hím is párosodik vele. Általában a legmagasabb rangú hím - elsősorban abban a 3-4 naposa időszakban, amikor legnagyobb a megtermékenyülés esélye - nem enged más hímet a nőstény közelébe, akik azonban ravaszul megpróbálnak minden lehetőséget kihasználni, ha nem megy máshogy, a nőstény "megszöktetésével". Az anya 5-6 évenként szül, de ha elpusztul a kölyke, pár hónap múlva újra fogamzóképes lesz. Ez az egyik fő oka a csimpánzoknál is megfigyelt kölyökgyilkosságoknak: mikor egy új hím veszi át a hatalmat a csapat felett, rendszerint elpusztítja a bukott főnök utódait.
A fiatalok 9-10 éves korukban vállnak önállóvá. A fiúk a csoport vezető hímjeihez csatlakoznak, míg a lányok új csapathoz csatlakoznak.

Az utóbbi időkig a csimpánzokra a legnagyobb veszélyt az élőhelyek fokozatos pusztulása és az állatkereskedelem jelentette. A közép-afrikai háborúk által teremtett zűrzavaros helyzet a csimpánzok számára is végzetesnek bizonyult, az emberek húsukért kezdték vadászni őket. Ahhoz, hogy a legközelebbi rokonaink ne tűnjenek el a Föld színéről, hatékony fellépésre van szükség.


 Mandrill

Előfordulás: Kamerum
Testtömeg: a hím 20-28 kg, a nőstény 11 kg
Testhossz: a hím 65-95 cm, a nőstény 50-65 cm

Tápláléka: gyümőlcsök, levelek, termések, gerinctelenek
Szaporodás: 168-176 napi vemhesség után a nőstény 1 utódot hoz világra.
Élettartam: fogságban maximum 46 év

 
A mandrill jellegzetes arcának köszönhetően talán a legszínpompásabb majomfaj. A hímek jóval nagyobbak és színesebbek a nőstényeknél.
Kamerum trópusi őserdeinek talajszintjén és alacsonyabb fáin szeret tartózkodni. Keveset tudunk életmódjáról és szociális szerveződéséről. Átlagosan 20 egyedből álló csoportokban él, ami egy kifejlet hímből, nőstényeiből és utódaikból áll. Több csapat egy nagyobb, lazább, akár 200 fős hordává állhat össze, amit több hím vezet.
Elsősorban gyümölcsöket fogyaszt, de rájár a megművelt földekre is, amit a földművesek természetesen nem vesznek jónéven. Állományuk elsősorban az élőhelyek pusztulása révén évről évre csökken, veszélyeztetett faj.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése